Versenyszabályzat:

A versenyszabályzatot minden résztvevonek ismernie és magára nézve kötelezo érvényunek kell tekintenie. Ha bármelyik pontjával nem ért egyet, a versenyen nem vehet részt.

• a Szervezonek bármilyen vitás esetben, kérdésben döntési joga van
• a versenyen a recepción elhelyezett és a Texas Hold'em szabályok menüpont alatti játékszabályok az érvényesek
• a Szervezo fenntartja magának a tévedés, hibázás lehetoségét. Bármilyen olyan esetben ahol a személyzet hibázik és emiatt lesz vita az asztalnál, joga van új leosztást elrendelni
• a Résztvevo elfogadja a sorsolás eredményét. Ha neki valamilyen oknál fogva nem jó az az idopont, amelyik számára kisorsolásra került, nincsen mód annak megváltoztatására
• a Szervezonek joga van a verseny ideje alatt, idorol-idore a small- és large blind összegét emelni a meghirdetett táblázattól eltéroen
• a Résztvevonek kötelezo betartania a Casino viselkedési és öltözködési szabályait is
• nem megfelelo magatartás esetén a szervezo a játékost eloször figyelmezteti, másodszor akár kizárással is büntetheti

Texas Hold'em szabályok

Osztó gomb („dealer button”)
Azt a játékost, akinek a helyét a dealer button („D”) jelöli, az adott játékban osztónak tekintjük, bár igazából a hivatásos krupié osztja a lapokat. A korong minden játék után egy hellyel balra vándorol. Így az asztalnál ülo minden játékos azonos eséllyel kerül az elonyös utolsó pozícióba.

Az osztás elott:
A kiválasztott játékosok (kis vak, nagy vak) megteszik kezdo tétjeiket („blinds”).

Kezdo tétek („blinds”)
Miután az egyik játékos megkapta az osztó gombot, a következo két játékost felszólítják, hogy tegyék meg a nagy („big”), illetve kis („small”) kezdo tétjeiket, más néven vaklicitjeiket. A vaklicitek hasonló célt szolgálnak, mint más kártyajátékok kezdo tétjei. Ezekben a játékokban kötelezo téteket elhelyezni a bankban („pot”), ami arra ösztönzi a többi játékost, hogy belépjenek a játékba. Azonban csak két játékosnak kell megtennie a kezdo téteket.
Az elso kezdo tét az úgynevezett kis vak (small blind). Ez a tét általában a játék minimális tétjének a fele, bár néhány játékban az arány némileg eltéro.
Az osztót jelölo korongtól közvetlenül balra ülo játékosé a kis vak. A kis vaktól közvetlenül balra ülo játékosé a nagy vak (big blind), a játék minimum limitje.

Nyitó osztás
Most, hogy megvan az osztó helye, és megtették a kis és nagy kezdo téteket, elkezdodhet az osztás. Az elso kártyalapot mindig az osztó gomb mellett balra ülo játékos kapja. A rendszer ezután az asztalnál ülo valamennyi játékosnak az óramutató járásával megegyezo irányban oszt („deal-in”). A játékosok eloször egy, majd egy második lapot kapnak, mindkettot színükkel lefelé (zárt lapok). A licitálást a nagy vaktól balra ülo játékos kezdi.

Licitálás a nyitó osztás után
Az elso körben mindig a nagy vaktól balra ülo játékos kezd. Ez a játékos nem passzolhat (check), hanem vagy kiszáll (fold), megadja (call), vagy emeli (raise) a nagy kezdo tétet.
Ezután a játék a többi játékossal folytatódik, akik szintén kiszállhatnak, megadhatják vagy emelhetik a tétet, amíg vissza nem érnek a nagy vakhoz. Ha senki sem emelt, mire a játék visszaér a nagy vakhoz, akkor a nagy kezdo tétet megtett játékos választhat, hogy játékban marad saját vaklicitjének emelése nélkül (check) vagy emel.
Ha minden játékos befejezte a licitálást, akkor a játék a „flop”-pal folytatódik.

Flop:
A játéknak ebben a szakaszában a harmadik, negyedik és ötödik kártyalap kiosztására kerül sor. Ezeket a lapokat nem az egyes játékosok kapják, hanem azokat az osztó színükkel felfelé (nyílt lapok) az asztal közepén felcsapja („flop”).
Mielott azonban még a „flop”-ra, a három lap felcsapására kerülne sor, el kell dobni egy kártyalapot. Az osztó színével lefelé eltesz egy kártyát. Ez után az úgynevezett „burn card” után az osztó három kártyalapot helyez színnel felfelé a pókerasztal közepére. Ezeket a kártyalapokat közös lapoknak („community cards”) nevezik, mivel valamennyi játékos rendelkezésére állnak a kombinációjuk kialakításához. Azt a helyet, ahol ezek a kártyalapok az asztalon fekszenek, „board”-nak hívják.

Licitálás a flop után
Amikor a három nyílt lap az asztalon fekszik, minden játékosnak öt lap áll a rendelkezésre kombinációja kialakításához: a nyitó osztásban kapott két kártyalap („hole cards”) és a három közös kártyalap, amelyet minden játékos felhasználhat. Hogy ki következik, azt a következo szabály határozza meg:
A kezdo kör után a játék hátralévo részében mindig az osztó gomb mellett balra ülo játékos kezd. Ha az osztó gombbal jelölt játékos kiszáll a játékból, a gomb továbbra is a helyén marad, így a játék alatt a pozíciók változatlanok.
A következo játékos passzolhat, vagy megteheti a tétjét. Amint az egyik játékos a tét megtételét választja, a többi játékos abban a körben már nem passzolhat, hanem vagy kiszáll, vagy megadja, vagy pedig emeli a tétet, minimum annyival, amennyi a hívás volt. Ez alól kivétel, ha nincsen annyi zsetonja, ebben az esetben minden zsetonját (all in) meg kell játszania.

Turn:
A „turn” a negyedik lap, amelyet az asztalra tesznek, és a hatodik, amely a játékosok rendelkezésére áll. Egyes játékosok ezt a kártyalapot „negyedik utcának” („fourth street”) is nevezik. Ennek a harmadik körnek a leggyakoribb megjelölése azonban a „turn”. Mint mindig, a krupié eloször eldob egy kártyát, és ezután a floptól jobbra felcsap egy kártyalapot színével felfelé a boardra.

Licitálás a turn után:
Ezen a ponton a játékosok felhasználhatják az asztalon lévo négy kártyalapot, és két színnel lefelé kiosztott kártyalapjukat. A rendszer ezután közli, hogy ki következik. Ez mindig az, aki a még aktív játékosok közül balra a legközelebb ül az osztó gombhoz.

River:
A krupié felcsapja az ötödik és utolsó kártyát a boardra. A flopból river lesz.

Licitálás a river után:
Ekkor a boardon öt nyílt kártyalap található, és a játékosoknak két zárt lap van a kezükben. Megint az a játékos kezd, aki a még aktív játékosok közül balra a legközelebb ül az osztó gombhoz. Ha ezt követoen minden játékos passzolt, megadta vagy emelte a tétet, vagy kiszállt, megkezdodik a lapok bemutatása („showdown”).

Kinek kell elsoként bemutatni a lapjait?
Hogy melyik játékosnak kell eloször bemutatni a lapjait, azt az dönti el, hogy ki tette be eloször a tétet, illetve hogy utoljára ki tett, emelt vagy újra emelt. Ez egyszeruen azt jelenti, hogy annak kell a lapjait elsoként bemutatni, aki az utolsó licitálásnál (river) az utolsó lépést tette.

Mi történik akkor, ha egy játékos automatikusan nyer?
A nyertesnek nem kell bemutatnia a lapjait, ha a tétjét senki sem tartotta.
Egy játékosnak be kell mutatnia a lapjait, ha a river után az utolsó körben megadta a tétet.
Egy játékosnak akkor, és csak akkor nem kell bemutatnia a lapjait, ha nem o tette az utolsó lépést. Ha egy játékos megadja a tétet és észreveszi, hogy már nem nyerhet, akkor bedobhatja a lapjait. Azok a játékosok, akik kíváncsiak a bedobott lapokra, áttekintést kérhetnek a játszott lapokról.

Ki nyer?
A versenyen ugyanaz érvényes, mint bárhol másutt: „a kártyák magukért beszélnek”. Ez azt jelenti, hogy krupié határozza meg a legjobb kezet a boardon található öt (5) közös kártyalap és a játékosok kezében lévo két (2) zárt kártyalap (hole cards) figyelembevételével. A nyertest a kezeknek a pókerben egyetemesen elfogadott rangsora határozza meg.

Mit jelent az, hogy „all-in”?
Az „all-in"-nek két változata létezik: Ha ekkor már csak egy másik játékos van játékban, akkor a licitálás az adott körre befejezodött, és a rendszer gyorsan és automatikusan leosztja a fennmaradó kártyalapokat. Ha három vagy több játékos van játékban, amikor közülük valakinek minden pénze elfogy és mindent betesz (all-in), akkor egy mellékbankot („side pot”) nyitnak, és az ebben lévo tétekért csak azok a játékosok játszhatnak tovább, akiknek még van pénzük.
Azokban a játékokban, ahol háromnál több játékos játszik, lehetoség van arra is, hogy egynél több mellékbankot hozzanak létre, ha több játékosnak különbözo idopontokban elfogy a pénze. Ha valaki befizetett egy mellékbankba, akkor azt még akkor is megnyerheti, ha a fobankért folyó játékban nem tudja legyozni az all-in játékost.